A beteg nem fejőstehén

00193330.jpegMajdnem 50 ezer forintot voltunk kénytelenek kifizetni az ingyenes egészségügyi ellátásért. Hogy miért? Biztosak lehetnek benne, nem passzióból, vagy, mert nem tudnánk a pénzünket másra elkölteni.

Tisztelt Praxis!

Tudom, nem én vagyok az első, aki ebben a témában önöknek ír, de úgy látszik, sok egészségügyi dolgozó még mindig nem akar szembe nézni a valós helyzettel és még mindig nem érti, a beteg nem fejőstehén, akiből annyi pénzt lehet kipréselni, amennyit nem szégyellenek. Adva van egy budapesti, a többihez képest jó hírű kórház, azon belül is a belgyógyászati osztály. Feleségem ide került be nemrég különböző hasi panaszokkal és itt töltött el másfél hetet összesen. Ezen idő alatt majdnem 50 ezer forintot voltunk kénytelenek kifizetni az ingyenes egészségügyi ellátásért. Hogy miért? Biztosak lehetnek benne, nem passzióból, vagy, mert nem tudnánk a rengeteg pénzünket (aki nem értené, irónia) másra elkölteni.

Egész egyszerűen az egész rendszer arra van kiélezve, hogy ha nincsenek a betegnek ilyen célra félretett súlyos tízezrei, akkor az ellátás majdhogynem egészen leáll, de minimum akadozik. Az első két napon, amikor is még nem adtunk a nővérkéknek és a kezelőorvos úrnak is egy kis mellékest, szó szerint levegőnek néztek minket. Nem csak a feleségemet, de az egész családot. Nem köszöntek (jó, ez csepp a tengerben), a gyógyszerekért, fájdalomcsillapítóért úgy kellett könyörögni, a leletekről nekünk semmit, a feleségemnek is laikusoknak abszolút mértékben érthetetlenül, félmondatokkal számoltak csupán be, mint egy tárgyat, úgy kezelték. Arról nem is beszélve, hogy a minimális higiéniát sem tartották be, lázat és vérnyomást sem mértek, még külön kérést követően sem.

00193330.jpeg

A harmadik napon, mivel ugye rákényszerültünk, adtunk mindenkinek, aki számított. Beteghordónak, nővérnek, orvosoknak és varázsütésszerű csoda történt. Volt időben étel, a gyógyszert sem kellett kikönyörögni, áthúzták a lepedőt, vagyis a gépezet beindult. A „csodára” nincs egyéb magyarázat, mint az, hogy megkapta mindenki, amit kikényszerítettek, kiköveteltek maguknak.

Mindez azért kifejezetten felháborító, mert ezzel visszaélnek az emberek kiszolgáltatottságával és csak az kapja meg a minimális törődést, ami egyébként mindenki számára járna, aki külön fizet is érte. Aki kevésbé tehetős, szerencsétlenebb helyzetben van, amellett úgy mennek el, mintha ott sem volna. Nem nézik, hogy szenved, hogy a saját mocskában fetreng, hogy a fájdalomtól alig lát, vagy virítja a pénzt, vagy rá se bagóznak.

Kérdem én, akkor végü lis eü járulékot mégis mi a fenének fizettetnek az emberrel? Mire mennek el a milliárdok, amit a rendesen dolgozó emberek béréből vonnak évtizedeken át? Ráadásul mi jó, ha 10 évenként egyszer fordultunk orvoshoz, akkor is egy-két vérvételnél és receptírásnál több időt és energiát nem kellett ránk fordítani.

Persze, tisztában vagyunk vele, hogy emberhiány, alacsony fizetések és nehéz körülmények vannak a magyar egészségügyben, de miért a betegen kell elverni a port? Talán inkább fogjanak össze, kényszerítsék ki a kompetens személyektől, vezetőktől, hogy elégséges feltételeket biztosítsanak számukra, de ne az elesetteken élősködjenek! Mert még ők is kerülhetnek hasonló helyzetbe, és abban biztos vagyok, akkor átértékelik magukban ezt az egész szomorú és egyben dühítő helyzetet.

Tisztelettel,  M. István Forrás: Praxis.blog.hu

 

Vélemény, hozzászólás?